Pauer Gyula (1941 – 2012): A torinói lepel szobra, 1995

Becsérték: 1 000 000 – 1 600 000 Ft

Műgyanta, vászon, C-print
41 cm
Jelezve a talapzat alján: Pauer (autográf felirat: Szeretettel az Erdély családnak, 1996 június, Pauer)

PROVENIENCIA: Egykor Erdély Miklós (1928 – 1986) tulajdonában

Érdeklődés

Tételszám: 033 Kategória:

Esszé

“A torinói lepel szobra című, Pauer Gyula által készített mű az emberiség történetének központi személyiségét, szellemét, Istenét jeleníti meg.

A megjelenítéshez használt eszközök: anyag, forma, fény. Az anyag: elemek, azok vegyületei vagy keverékei. A forma: a láthatót reprezentáló, utánzó, másoló, imitáló forma, a láthatóhoz hasonló forma, hasonmás. A fény természetes és mesterséges. E három eszköz a torinói leplen látható nyomok alapján egy tárggyá, s e tárgy – funkciót kapva – szoborrá szerveződik. A nyomok meghatároznak egy bizonyos formát, e forma meghatároz egy bizonyos anyagot, ezen anyag meghatároz egy bizonyos eljárást. A kétdimenziós torinói lepel nyomainak adatait követve rekonstruálódik egy forma: egy holtan a hátán fekvő emberi testet beburkoló lepel háromdimenziós felülete. A nyomok oly specifikusak, hogy az emberi test nem csupán általánosságban, hanem egy konkrét személy – egy férfi – hasonmásaként jelenik meg.

Amikor e holtan fekvő emberi testet beburkoló lepelre hasonlító tárgyat a megnyúlt lábfejet fedő lepelrészt ábrázoló formára, függőleges helyzetbe, azaz „lábujjhegyre” állítjuk, olyan jelentések keletkeznek, amelyek e tárgynak funkciót adnak. E funkcióban a tárgy szoborrá válik. A funkció keletkezésének sematikus sorrendje: tárgy – lepel – ember – lábujjhegyen álló ember – felemelkedő ember – feltámadó ember – égi ember – Istenember – lepel – szobor. E jelentéssorozatot kívülről szerzett információk, referenciák gyorsítják fel és teszik sokrétűvé: ember-portré – Veronika-kendő – Vera Iconica – Jézus-portré – Isten-portré – az Isten képére és hasonlatosságára teremtett ember – tiltott istenábrázolás – képrombolás – képimádat – microtheos – macroandros – a torinói lepel autentikus volta/hamis volta/embert ábrázoló volta/Jézust ábrázoló volta/a Messiást ábrázoló volta – ereklye – bálvány – megmagyarázhatatlan természeti jelenség – csoda – Maya-fátyol – láthatatlan/látható – azonos/nemazonos – valódi/hamis – igaz/nem igaz – létező/nem létező – metafizika/fizika – kreáció/projekció – a létesült – transmutáció – transzszubsztanciáció – etc.

E gondolatkör megjelenését az emberi elmében e szobor puszta előállítása, megléte váltja ki: kontemplatív, sőt meditatív jellege a látvány szemlélését nem követeli meg. E mű dokumentálja és intenzívebbé teszi e gondolatkör létezését – a van és nincs között oszcilláló emberi szellemet az ember és Isten között oszcilláló Krisztus-szellemre koncentrálja, ahol annak benső fényében, már betöltve funkcióját: eltűnik. Így – saját célját meghaladva: az Üdvtörténetet szolgálja: dicsőíti az Urat, az Igazságot és az Életet.”

St. Auby Tamás: A torinói lepel szobra.
In: Pauer: A torinói lepel szobra, Bartók Galéria, Budapest, 1991.